A 41 éves Russel Eugene Weston, aki pénteken a washingtoni Capitoliumon két rendőrt agyonlőtt, egy turistanőt pedig súlyosan megsebesített, nem volt ismeretlen a bűnüldöző hatóságok előtt. Amerikai lapbeszámolókból kiderül, hogy Westont 1996-ban már kihallgatta az elnök biztonságára ügyelő titkosszolgálat, miután "kormányzati tisztségviselőkre – köztük Clinton elnökre – nézve fenyegető megnyilvánulásai voltak". A zavart elmeállapotú férfi 1993-ban hagyta el Illinois államot, ahol a megáradt Mississippi elöntötte lakhelyét, a mindössze 900 lakosú Valmeyert. Innen az erdős-vadregényes Montanába ment, és egy elhagyott kunyhóban élt magányosan – csupán 50 mérföldre a "Unabomber" néven hírhedtté vált levélbombagyáros Theodore Kaczynskitól. Mint ismeretes, az elmebeteg matematikus pokolgépeket küldözgetett az általa meggyűlölt műszaki civilizáció fellegváraiba. Weston "aranyásással" foglalkozott kicsiny birtokán, de közben mind jobban eluralkodott rajta az üldözési mánia. Azt állította, hogy a CIA aknákat helyezett el a földjén, a szomszéd parabola antennája pedig az ő titkos megfigyelését szolgálja. Weston apja – aki ma is Illinoisban él – azt állítja, hogy fia (aki rendszeresen látogatta őt) a minap legyilkolt 12 macskát. Russel Eugene Weston pénteken délután kisplatós teherautójával leparkolt az amerikai kongresszusnak otthont adó épület előtt, 15 óra 38 perckor belépett azon a kapun, ahol a turisták ellenőrzése folyik, szó nélkül keresztülrontott a fémdetektorokon, s közben pisztollyal agyonlőtte Jacob Chestnut rendőrt. Továbbrohant az egyik folyosón, ahol szembetalálkozott John Gibson különleges ügynökkel. Mindkét férfi lőtt – és elterült a földön. Gibson később meghalt, a merénylő azonban a kórház közlése szerint túl van az életveszélyen. Westonnak felépülése után halálbüntetéssel kell számolnia.

Decemberben Puerto Ricóban népszavazást tartanak az Egyesült Államokhoz való teljes kör? csatlakozás eldöntéséről. 1967-ben és 1993-ban a karibi sziget lakossága már két ízben nemet mondott erre a lehetőségre.

Észak-Korea, Irán és más országok ballisztikus rakétaprogramjukat hatalmas föld alatti üzemek segítségével rejtik el az amerikai felderítő műholdak elől – jelentette a Washington Post cím? amerikai újság. Donald Rumsfeld korábbi védelmi miniszter közölte, hogy Észak-Korea, Irán, Oroszország és Kína "széles körben végeztek föld alatti építkezéseket, képesek fegyverek föld alatti előállítására, tárolására, sőt rakéták föld alól történő indítására is". Az amerikai újság értesülései szerint az északkoreaiak például "egy föld alatti várost" hoztak létre Nodong rakétájuk fejlesztésére. A föld alatti üzemek hatékonyságát bizonyítja például az is, hogy az amerikai hírszerzést meglepetésként érték a pakisztáni közép-hatótávolságú Ghauri rakétával végrehajtott kísérletek. Irán nem annyira a környező országokra figyelve fejlesztette ki közepes hatótávolságú rakétáját, mint inkább Izrael ellen – tűnik ki az iszlám köztársaság védelmi miniszterének szerdán megjelent lapinterjújából. Ali Samhani ellentengernagy nem mondta ki nyíltan, hogy erről van szó, de meglehetős egyértelműséggel célzott rá az Iran cím? lap hasábjain. A perzsa nyelv? lapnak adott nyilatkozatában a miniszter kijelentette: az 1300 kilométer hatótávolságú Sehab–3 rakétára nem a környező országok ellenében van szükség, hiszen azok most és a belátható jövőben nem jelentenek fenyegetést Iránra nézve. Veszély más térségek felől fenyegetheti az országot, mert egy távolabbi térség válsága átterjedhet a Közép-Keletre is. A miniszter azt állította, hogy kizárólag hazai technológiákat használtak fel a Sehab–3 kifejlesztéséhez. Ezzel egyúttal cáfolta azokat az amerikai hírszerzői jelentéseket, amelyek szerint az iráni rakéta az észak-koreai Nodong rakéták szerkezeti elvére épül. Samhani elvetette azokat a találgatásokat is, hogy az új rakéta kifejlesztésének okai voltaképpen az iráni belpolitikában keresendők. Nyugati lapokban megjelentek ugyanis olyan feltevések, hogy a konzervatív vallási-politikai erők ilyen módon akartak újabb bizalmatlanságot kelteni Irán és az Egyesült Államok között, mert elejét akarják venni a két ország közeledésének, amely Irán mérsékelt politikát folytató elnöke, Mohammed Hatami támogatását élvezi. Pátkai Mihály

Az 1986. áprilisi csernobili atomreaktor-robbanás következtében Európa háromnegyede, mintegy 7,5 millió négyzetkilométernyi terület szennyeződött radioaktív céziummal. Ezt az ukrán Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának illetékese szerdán Kijevben abból az alkalomból mondta, hogy bemutatták Európa új céziumszennyezettségi atlaszát, amely fehérorosz, ukrán, orosz és EU-szakértők közös munkájának eredménye. A vizsgálatok szerint a reaktorrobbanás következtében húsz térség vált különösen szenynyezetté Európában, ahol a cézium–137-es aktivitása meghaladja az egy curie-t négyzetkilométerenként. A legszennyezettebb pontok Csernobil környékén vannak, s Ukrajnában ezeken a területeken ma is 2,3 millióan élnek. A robbanás 2 millió curie céziummal permetezte be a kontinenst. Ennek 30 százaléka jutott Oroszországra, 23 százaléka Fehéroroszországra, 18 százaléka Ukrajnára, 4,8 százalékát kapta Finnország, 4,6 százalékát Svédország, 3 százalékát Norvégia, 2,4 százalékát Ausztria és 1,8 százalékát Németország. A szakértő szerint Európa többi államára, köztük Magyarországra 1 százaléknál kevesebb cézium esett. (MTI)

A marokkói Casablancában megkezdődött a Jeruzsálem Bizottság 17. értekezlete. Az ülésen Jasszer Arafat kijelentette: a Nagy-Jeruzsálem közigazgatási körzetre vonatkozó izraeli terv megvalósulása a békefolyamat végérvényes összeomlását s a térség újbóli lángba borulását jelentené.

A Fehér Ház a Capitolium előtti hétvégi lövöldözésről szóló harsány hírek közé próbálta becsempészni azt a bejelentést, hogy az amerikai államfő állítólagos törvénysértéseit vizsgáló Kenneth Starr független ügyész beidézte a szövetségi vádesküdtszék elé meghallgatásra Bill Clintont. Az Egyesült Államok történetében hivatalban lévő elnöknek eddig soha nem kellett szövetségi vádesküdtszék elé állnia. Az eddig hallgatásba burkolózó elnök ügyvédei és Starr végül abban állapodtak meg, hogy Clinton augusztus 17-én a Fehér Házban ügyvédei jelenlétében videofelvétel útján válaszol az ügyész kérdéseire.

"Állati módon, öt hónapig bilincsbe verve, a minimális élelmiszeradagon tartottak bennünket fogságban csecsen fegyveresek, akiknek az volt a céljuk, hogy mindenféle ellenállást elsorvasszanak bennünk" – mondta a kilenc hónapos csecsenföldi fogságból kiszabadult két magyar túsz, Dunajszky Gábor és Oláh István a Külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón.

Bill Clinton amerikai elnök Kínában tett látogatása óta Ázsia egyik nagyhatalma "többé-kevésbé visszatért a régi kerékvágásba" – véli a Washington Post cím? amerikai napilap. Madeleine Albright külügyminiszter asszony Clinton után az első magas rangú amerikai politikus, aki Kínába utazott, hogy emlékeztesse a kínai vezetést az emberi jogokkal kapcsolatban tett ígéreteire.

Fidel Castro kubai elnök ötórás beszédet tartott Santiagóban, Kuba legfontosabb történelmi városában, amelyben jelezte: országa kész javítani a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal. A 72 esztendős államfő egészségi állapota látszólag kitűnő, bár a múlt héten egy miami lap cikkében Elizabeth Trujillo kubai sebésznő ennek ellenkezőjét állította.

– Ön miként vázolná fel az MSZP jelenlegi helyzetét?– Az MSZP most három dolgot csinál: a párton belül egyrészt egy hatalmi harc és hatalmi válság zajlik, másrészt folyamatban van egyfajta belső átszervezés, vagyis hogyan alakuljon az elnökség, a választmány és egyéb testületek szerepe, harmadrészt pedig a párt készül az önkormányzati választásokra. Most a figyelem középpontjában az első áll, és a kérdés az, hogy kikből fog állni a szűkebb vezetés. A Szocialista Platform és a Baloldali Tömörülés nyilatkozata a hatalmi játék része, nevezetesen, hogy megszavazzuk Kovács Lászlót, ha mellette Nagy Sándor is helyet kap.– A platformok milyen szerepet játszanak a párton belül, és mi közöttük a különbség?– Ezek a platformok elsősorban véleményorientálásra törekszenek, de a tagságuk nem túl nagy. Három nagyobb platform van: a szocialista, a baloldali és a szociáldemokrata, de a tagok mindössze mintegy tíz százaléka tartozik közéjük, mégis ezek a csoportok a hangadók. A Baloldali Tömörülés inkább egy klasszikus munkáspártra kacsint vissza, a Szocialista Platform pedig a pragmatizmust képviseli, de ők is meglehetősen ódivatú formában emlegetik a baloldali értékeket. A Szociáldemokrata Platform pedig egy nyugat-európai szociáldemokrata modellben gondolkodik, de nincs elég befolyása ahhoz, hogy ezt az elképzelést érvényesíteni tudja. – Mennyire jelentős a párt jövője szempontjából a szeptemberi kongresszus?– Ezt nehéz megmondani, hiszen az MSZP gyakran tart kongresszust és sokszor több részletben. Attól, hogy személyi kérdéseket döntenek el, a kongresszus még nem válik jelentőssé, bár kétségtelen, hogy Horn Gyula távozásával fel fog szabadulni a mozgás a pártban. Ugyanis ő annyira "túlhatalmú" személyiség, hogy személye teljesen "befagyasztotta" az MSZP-n belüli mozgást.– Kovács László neve gyakran felmerül mint lehetséges pártelnöké. Az ő személye mennyiben segítené elő az MSZP megújulását?– Arra, hogy pártelnök legyen, jó esélye van, de az, hogy a pártot mélyebben megreformálja, sajnos nem látszik túl valószínűnek. Az MSZP-nek konstans reformra, négy éven keresztüli folyamatos átalakításra lenne szüksége, hogy versenyképes és nyugatias párttá tudjon válni. Most a párton belül a személyek, szavak, jelszavak versenye dúl, a különböző csoportok igyekeznek elősegíteni jelöltjeik jó szereplését a kongresszuson. Ez széleskörűen előkészíti a döntést, de végül is a szavazásnál dőlnek majd el a dolgok.– A Szocialista Platform és a Baloldali Tömörülés közös nyilatkozatában mégis jelentős, radikális változásokat sürget. Együttesen képesek arra, hogy valamilyen jelentős változtatást vigyenek véghez?– A két csoportosulás együtt meglehetősen befolyásos, de az általuk megjelölt személyek nagy része túlontúl ismert régi név. Nem hiszem, hogy az MSZP radikális szociáldemokratizálásához például Hámori Csabára lenne szükség, vagy hogy Nagy Sándor különösebben alkalmas lenne erre.

A kormány szigorúbb költségvetést ígér a jövő évre – hangsúlyozta Borókai Gábor kormányszóvivő a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón. Az elhangzott irányelvek alapján a büdzsé hiányának a mérsékelése, az áremelkedések csökkentése és a gazdasági növekedés fokozása a cél. Ennek érdekében az államháztartási hiány legmagasabb mértékét négy százalékban határozták meg. Emellett szélesíteni kívánja az adóalapot, és az adóbeszedés szigorítását is kilátásba helyezték. Nemcsak szakmai, de filozófiai váltás is történt a költségvetéssel kapcsolatban – közölte a kormányszóvivő. Cáfolta továbbá, hogy a vagyon megadóztatására készülne a pénzügyi kormányzat. Mint elhanzgott: a vidékfejlesztés, a hazai kis- és középvállalkozások, magángazdák patronálásáról, illetve működésük javításáról is szó esett a kormányülésen. Alanyi jogúvá válik a gyes és a családi pótlék. A hitoktatás költségeit vállalja a költségvetés, a tandíjat eltörlik, a rendőrséget pedig megerősítik – közölte a kormányszóvivő. Erős állami bankká kívánják fejleszteni a Postabankot azzal, hogy az állam teljes súlyával a pénzintézet mögé áll. A kormány álláspontja szerint a bank új filozófiája új vezetést igényel, ezért az augusztus 7-i közgyűlésen sor kerül a menedzsment – köztük Princz Gábor elnök-vezérigazgató – "cseréjére" is. Az is kiderült, hogy a múlt héten leváltott Cser Ágnes, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója helyére Dr. Mikó Tivadar szegedi kórboncnok professzort nevezik ki. A kormány augusztus 1-jétől átmeneti időre felfüggeszti a búza- és a kukoricaexport engedélyezésének kötelezettségeit, hogy könnyebben és gyorsabban lehessen külföldön értékesíteni a terményt. Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési miniszter arról tájékoztatta a kormányt, hogy sikerült hatástalanítani a "búzabombát": az előrejelzett 800 ezer tonna helyett csupán 40 ezer tonnát adtak át a garantált árért, miközben a termés 75 százalékát már betakarították. Így a várt 12 milliárdos beavatkozás helyett a mindössze 3 milliárd forint fogja terhelni a költségvetést.

A Magyar Demokrata Néppárt és a – KDNP-ből kivált – Magyar Kereszténydemokrata Szövetség együttműködési megállapodást kötött az önkormányzati választásokon való közös fellépésről, valamint a hosszú távú politikai, stratégiai együttműködésről. Az MDNP székházában Rapcsák András, az MKDSZ ügyvezető elnöke és Pusztai Erzsébet, az MDNP új elnöke írta alá a két dokumentumot. A politikusok elmondták: az együttműködés célja, hogy a két szervezet támogassa a Fidesz – Magyar Polgári Párt által vezetett kormány munkáját, és elősegítse a polgári erők hosszú távú együttműködését. A rövid távú megállapodás, amely az 1998. évi önkormányzati választásra történő felkészülést szolgálja, azt deklarálja, hogy a polgári oldal jelöltjei lehetőleg a Fidesz, az MDF, az MKDSZ és az MDNP támogatásával induljanak, s ahol lehetséges, az FKGP is segítse elő a négy párt közös jelöltjének győzelmét. A stratégiai megállapodásról szóló dokumentumban foglaltak szerint az a cél, hogy a józan polgári erők minél hamarabb alakítsák ki a hosszú távú, lehető legszorosabb együttműködést, és ezzel párhuzamosan erősödjék a magyar közéletben a kereszténydemokrácia politikai súlya. Újságírói kérdésre válaszolva Pusztai Erzsébet, a néppárt elnöke kijelentette: egy esetleges Fidesz–MDF pártunióról csak a szövetség megkötése után lehet nyilatkozni. Hozzátette: két hét alatt nem lehet ilyen szövetséget létrehozni. (MTI)

A szabaddemokraták határozott meggyőződése, hogy az új tandíjrendszer egyszerre igazságtalan, szociálisan érzéketlen és szakmailag megalapozatlan, hiszen nem azoknak a hallgatóknak jelent segítséget, akik szociálisan rászorultak lennének – olvasható abban a közleményben, amelyet csütörtökön juttatott el az MTI-hez az SZDSZ Sajtóosztálya. Az ellenzéki párt álláspontja szerint az esélyegyenlőséget jobban szolgálja az, ha a szegényebb hallgatókat támogatják, mintha az ingyenességet – tanulmányi eredménytől függetlenül – mindenkire kiterjesztik. A párt szakértői úgy vélik: sokkal jobb megoldást jelentett volna régóta szorgalmazott javaslatuk, amelynek értelmében a kompenzációra szánt 3 milliárd forintból mintegy 30 ezer fiatalnak folyósíthattak volna havi 17-20 ezer forintos ösztöndíjat az Esélyt a Tanulásra Közalapítványon keresztül. A szabaddemokraták továbbra sem látják, hogy a kormány miképpen pótolja az egyetemek és főiskolák bevételkiesését, mivel az idei évre tervezett "látszatkompenzáció" elsősorban az Oktatási Minisztérium rendelkezésére álló intézményi fejlesztési pénzeket csökkenti – állítja az SZDSZ közleménye (Hetek)

A március elseje óta hatályos új menekültügyi törvény nem tudta feloldani a migráció körüli feszültségeket, derül ki a civil jogi szervezeteknek a menekültekkel kapcsolatos vizsgálataiból. A Belügyminisztérium új vezetése első lépésként éppen ezekkel a civil jogi szervezetekkel igyekszik a kapcsolatot erősíteni, felmérni, hogy ők mit tartanak ezen a területen a legsúlyosabb problémának.

Több ezer, levegőből, vízből, talajból vett minta radioaktivitását mérték meg szakemberek Észak-Magyarországon. A méréssorozatot az indokolta, hogy a Szlovákiában üzembe helyezett mohi atomerőm? alig negyven kilométerre fekszik Magyarország határaitól, így a jövőben megnőhet hazánk északi régióiban a radioaktív sugárzás szintje. Az esetleges növekedés kimutatásához szükséges tudni, mekkora e terület sugárszennyezettsége természetes állapotban. Ezzel az úgynevezett alapszinttel hasonlítható majd össze minden későbbi mérési eredmény. Köteles György professzor az Országos Közegészségügyi Központ Országos F. J. Curie Sugárbiológiai és Su-gáregészségügyi Kutatóintézet főigazgatója a mérések eredményéről beszámolva elmondta, hogy a határ menti körzetben jelenleg semmivel sem magasabb a sugárszint, mint az ország más részein, vagyis a mohi atomerőm? hatása nem érzékelhető. Természetesen a mérések a jövőben folyamatosak lesznek. A nukleáris létesítmény közelsége miatt felállított új sugárzásfigyelő berendezések azonnal jelzik, ha a Mohi felől érkező sugárdózis túllépi a megengedett határértéket. A lakosság biztonsága szempontjából jelentős eseményeket a szlovák fél is köteles késedelem nélkül jelezni, még a legkisebb, az üzem határain át sem terjedő hatású üzemzavar esetén is. Ha mégis nukleáris baleset következne be, akkor a szakembereknek készen kell állniuk annak megfékezésére is. Ezért nemzetközi szervezetek évről évre nukleáris baleseteket elhárító gyakorlatokat rendeznek, melyek során elképzelt helyzetekben modellezik, mi a teendő katasztrófa esetén. Idén novemberben hazánk ad helyet ennek az eseménynek.

Főleg fiatal bükkösöket támadott meg a Közép-Mecsekben egy Apiognomonia nev? gombafaj. Miszlang Lajos erdőfelügyelő lapunknak elmondta, hogy ez a gombafaj egyébként is jelen van a fákon általában, de a mostani időjárási körülmények között olyan mérték? az elterjedése, hogy az a fák leveleinek korai lehullását eredményezi. A levelek foltosan barnulni kezdenek, majd teljesen kiszáradnak és leperegnek. A hajtások nem fejlődnek ki, ezért a fák növekedéskiesést szenvednek. A leveleken torzulások is láthatóak, ezeket valószínűleg gubacsképző rovarok okozzák, amelyek érdekes módon "együttműködnek" a gombával. Megtudtuk: ahogy elterjesztette a körülmények megváltozása ezt a gombát, úgy vissza is szoríthatja azt. A szakemberek eddig nem is figyelték ezt a fajt, mivel ilyen pusztulás több mint húsz éve nem történt, de ezután számolniuk kell a biológiai körülmények efféle felborulásával is. "A vegyi beavatkozás nagyon drága és nem is szeretik az erdészek, pedig a legnagyobb kár ebben az esetben az, hogy a hajtásokkal együtt a fák éves növekedése is elvész. Reméljük, hogy egy jó tél "kifagyasztja" a gombákat, és jövőre nem lesz velük probléma..." – mondta Miszlang.

Kábítószer előállítására alkalmas kenderültetvényre lelt a rendőrség Lőrinciben egy nagymama konyhakertjében. Az egzotikus növények termesztése azonban nem az ő lelkiismeretét terheli, hanem unokájáét és annak két társáét, akik ellen a rendőrség eljárást indított kábítószerrel való visszaélés alapos gyanúja miatt.

Az elmúlt időszak szélsőséges időjárása megviselte a nagyvázsonyi Kinizsi-vár falait. A Törökverő Kinizsi Kft. dolgozói névadójukhoz méltó bátorsággal szállnak szembe az elemek rombolásával.  Fotó: MTI

A US News & World Report cím? hetilap e heti száma "Oroszország kifosztása" címmel hihetetlennek tűnő történetről számol be. A több hónapos nyomozást és adatgyűjtést követően közzétett riport ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy évek alatt – egy legálisan működő amerikai vállalat révén – több tonna gyémántot, aranyat és műkincseket szállítottak Los Angelesbe az orosz államkincstárból. A kezdetben zseniális pénzügyi manővernek tűnő vállalkozást – állítólag – maga az orosz pénzügyminiszter is támogatta. A kilencvenes évek bűnügye címre is pályázó akció összefoglalóját az amerikai lap cikke alapján ismertetjük.

Habár a Volkswagennek sikerült megvásárolnia a brit Rolls-Royce Motor Cars Ltd. luxusautógyárat az ugyancsak versenyző BMW orra elől, azért a BMW-nek is jut belőle néhány falat. A Volswagennél és a BMW-nél kedden meglepő bejelentést tettek: a BMW megvásárolja a Rolls-Royce autómárkanevet a jogtulajdonos brit Rolls-Royce plc repülőgépmotor-gyártól, de 2002 végéig ellenszolgáltatás nélkül átengedi a névhasználatot a Volkswagennek és a tulajdonába került Rolls-Royce Motor Cars Ltd.-nek. Ám 2003 elejétől e cég már csak Bentleyket fog gyártani a Volkswagen égisze alatt Bentley Motor Cars Ltd. cégnév alatt eredeti, crewe-i telephelyén, a BMW pedig visszaveszi a Rolls-Royce nevet újonnan alapítandó luxusautó üzletága számára, amelyet Nagy-Britanniába telepít, éspedig – ez már kevésbé meglepő – Rolls-Royce Motor Cars Ltd. néven. A BMW továbbra is együttműködik, vegyes vállalat keretében, a repülőgépmotor-gyártásban a Rolls-Royce plc-vel. Bár a Volkswagen brit motorgyárat is vásárolt a Rolls-Royce-hoz – egyebek között ez, vagyis a motorgyártás Nagy-Britanniában hagyása döntötte el a javára a versenyt –, a keddi bejelentés szerint a BMW is folytatja a motorok és alkatrészek szállítását 2002-ig a Rolls-Royce-okhoz és a brit cég gyártotta Bentleykhez. Jelenleg a BMW beszállítása 30 százalékos a Rolls-Royce-okhoz és a Bentleykhez. A Volkswagen nagy-britanniai motorgyár-vásárlása nem oldotta meg teljesen azt a problémát, amelyet a BMW okozott, amikor a Volkswagen nemrégi győzelmekor bejelentette: jövő júliustól beszünteti a motor- és alkatrészszállítást. A kedden nyilvánosságra hozott kiegyezés megteremti a Rolls-Royce Motor Cars Ltd. konfliktusmentes fejlődésének alapját – idézte a közleményt az AFP és az AP hírügynökség. (MTI)

Ukrajna pénzügyi csőd szélén áll. A kilátásba helyezett 2,5 milliárd dolláros hitelkeretet azonban csak akkor utalhatja át a Nemzetközi Valutaalap (IMF), ha az ukrán parlament elfogadja Leonyid Kucsma pénzügyi csomagtervét. Ennek a feltételnek azonban nem tudott megfelelni a szomszédos állam, mert a különböző hatalmi ágak között nincsen egyetértés az IMF-fel való együttműködésben. A patthelyzet feloldása egyértelműen érdeke lenne a súlyos gazdasági válsággal küszködő országnak, hiszen ha a Valutaalap nem ad hitelt, a súlyos adósságválság küszöbén álló Ukrajnának, akkor – az EU szakértői szerint – nemcsak a nemzeti valuta, a hrivnya omlik össze egészen biztosan, hanem az állam léte is kérdésessé válhat. Az Európai Unió szakértőinek Kijevben ismertté vált tanulmánya szerint Ukrajna már úgy túlterhelte magát belső és külső adósságokkal, hogy ha nem jut további tőkeinjekcióhoz a kamattörlesztéshez, akkor csődbe megy. A politikai helyzetre való tekintettel a csőd elkerülésére az egyetlen megoldás egy – az IMF elvárásai szerint – módosított költségvetés elnöki rendelettel való hatályba léptetése lenne. Ez azonban ütközik az ukrán alaptörvénnyel. Az IMF tehát ha következetes lenne, nem adhatná meg a kért hároméves, 2,5 milliárd dolláros hitelkeretet Ukrajnának. A Kyiv Post cím? hetilap szerkesztőségi cikke szerint azonban a Valutaalap döntései nem kizárólag pénzügyi megfontolásokon alapulnak. Erre a legjobb bizonyíték az Oroszországnak adott – az ázsiai válság orvoslására szánt hitelt meghaladó összeg engedélyezése. Ez ugyanis főként politikai döntés eredménye volt. Ha a nyugati értékelések szerint Ukrajnát valóban súlyos adósságválság fenyegeti, akkor az IMF nem engedheti el Ukrajna kezét, Ukrajna pénzügyi csődjének ugyanis beláthatatlan politikai következményei lehetnének – vélekedett a lap. Az egyeztetések mindeközben tovább folynak Kijevben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kiterjesztett hitelkeretének feltételeiről, tulajdonképpen csak arról kell megállapodni, hogy az ukrán kormány hogyan csökkenti az idei költségvetési kiadásokat – nyilatkozta az egy hete Kijevben tartózkodó IMF-vizsgálóbizottság vezetője. A szakértő szerint van mód arra, hogy a Valutaalap küldöttsége mindenben megegyezzen az ukrán vezetéssel. Ukrán és nyugati szakértők egyetértenek abban, hogy az IMF Ukrajnának nyújtandó hároméves, mintegy 2,5 milliárd dolláros hitelkerete súlyos pénzügy válságtól mentheti meg a szovjet utódállamot. Az IMF delegációvezetője kijelentette: már csak azt kell eldönteni, hogy Ukrajna mekkora összeget kapjon és mikor. Szerhij Tihipko miniszterelnök-helyettes szerint az IMF-küldöttség az újabb tárgyalások során beleegyezett: a pontosított költségvetést Leonyid Kucsma elnök helyezze hatályba rendelettel, sőt nem ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna teljesítse a hitelnyújtáshoz eredetileg szabott mind a 90 feltételt. A Valutaalap megelégszik azzal, hogy a legfontosabb kérdésekben intézkedések történjenek – elsősorban a költségvetés kiegyensúlyozására.

A pesti parketten immár második hete meglehetősen szűk sávban mozog a részvények átlagát reprezentáló BUX-index. A mozgást a 8150-8350 pontos sáv korlátozza. Dacolva a kedvezőtlen nemzetközi hangulattal, a magyar tőzsdén mintegy 59 ponttal emelkedtek az árfolyamok az elmúlt héten, a BUX csütörtökön 8313 ponton zárt. Ezzel együtt a BÉT-en is visszafogottak a befektetők, amelyet az átlagostól elmaradó forgalom jelez. A közeljövőben közzétételre kerülő gyorsjelentésekkel kapcsolatos kedvező várakozások joggal tartják a lelket a befektetőkben, hiszen az idei évre prognosztizált 35 pontos egy részvényre jutó eredménynövekedés egyelőre még nem jelentkezett az árfolyamokban (a BUX-index a január eleji szinten áll). Nemzetközi fronton érdekes fejleményeknek lehettünk tanúi, ugyanis a nemrég még újabb és újabb csúcsokat megdöntő árfolyamok meredek zuhanásba kezdtek mind Nyugat-Európában, mind a tengerentúlon – nem is szólva a mostanában igen nehéz időket élő orosz tőzsdéről. Az éles hangulatváltásban nagy szerepet játszott Alan Greenspan, a FED elnökének kongresszusi meghallgatása. Itt ugyanis a részvénypiac túlértékeltségéről beszélt, és a várakozásokkal ellentétesen nyilatkozott a kamatok kérdésében is. A FED-elnök a gazdaság túlfűtöttségétől tartva ugyanis kamatemelést helyezett kilátásba, amely a részvénypiaci befektetők hangulatát igencsak aláásta. Az orosz tőzsde mélyrepülése – az árfolyamok ismét megközelítették kétéves mélypontjukat – nem kedvezőtlen fejlemények eredménye, hanem pusztán elfogytak a közelmúlt emelkedését generáló pozitív hírek. A befektetni szándékozók többsége mindaddig kivár, amíg az elfogadott reformcsomagban foglalt intézkedések konkrét megvalósulását nem látják. A Távol-Keleten a múlt hét végéig a japán miniszterelnök személyével kapcsolatos várakozások voltak meghatározóak. A választások eredménye azonban a befektetőket elégedettséggel töltötte el, ezen a héten stabilizálódott a részvénypiac. A korábban külügyminiszterként tevékenykedő politikustól agresszívabb fellépés várható, valamint üdvözlendő, hogy az adócsökkentés kérdéséhez is pozitív a hozzáállása. A Moody\'s mindazonáltal leminősítést helyezett kilátásba, amely rontott a hangulaton. A magyar tőzsde a hazai kedvező hírek (gyorsjelentések) ellenére sem tud elszakadni a világpiaci eseményektől, a gyorsjelentések korábban megszokott árfolyam-felhajtó hatása elmaradni látszik. Az is igaz, hogy ezen a héten a nagyobb tőzsdei társaságok közül egyelőre még csak a BorsodChem és a Richter tette közzé a számait, így a többiek még tartogathatnak meglepetéseket. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a befektetők várakozásai korábban beépülnek az árakba, így a kedvező híreket követő időszakot általában az oldalmozgás jellem-zi – feltéve, hogy a világpiac nem szól közbe.

A nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzői szerint Dél-Koreában a GDP az idén 4,7 százalékkal visszaesik, jövőre pedig várhatóan 2,5 százalékkal nő. Képünk az egyik nagyvállalat dolgozói tüntetnek az elbocsátások ellen Fotó: MTI

Oroszország idei hazai összterméke közel 1 százalékkal csökken, és jövőre sem lehet jelentősebb javulásra számítani. Az eredeti elképzelések szerint 1999-ben a GDP már 3-5 százalékkal nőtt volna Oroszországban, s így 1999 után Moszkvának már nem lett volna szüksége újabb hitelekre. A gazdasági növekedés ütemét azonban felül kellett bírálni. (MTI)

Chikán Attila és a külföldi energiabefektetők szerdán megtartott egyeztető tárgyalásán nem született az elkövetkezendő hetekre, illetve hónapokra kiható döntés az energiaárakkal kapcsolatosan.

A gabonafronton a nyári meleg miatt, illetve ellenére tovább gyűrűznek az események. Kidolgozták javaslatukat a termelők képviselői is. Az Agrárkoordinációs Fórum, melynek tagja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) és a Parasztszövetég is, javaslatot tett le az agrárkormányzat asztalára. Elképzelésük szerint az állami felvásárlás mellett az aktív piaci elemekre épített segítség lehet a megoldás. Azt javasolják, hogy minden termelő részére, aki nem vehet részt a garantált áras, valamint az intervenciós felvásárlásban, tonnánként 3500 forintos támogatást adjon a kormány – amennyiben kereskedőknek vagy felhasználóknak értékesítik a gabonájukat. A javaslatban szereplő elgondolás nem ró további tárolási, finanszírozási, bonyolítási terheket az államra, és nem okoz további értékesítési gondokat. A Fórum javaslatára érdemi válasz nem érkezett. Információk szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) falai között újabb elgondolások születnek. Torgyán József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ezekhez a tervekhez próbál más tárcák költségvetéséből adófizetői forintokat szerezni a közvélemény befolyásának felhasználásával. A minőségi előírások megváltoztatásával kívánják bővíteni a felvásárolható gabonák körét. Az FVM négyszeresére akarja emelni a megengedett fuzáriumfertőzés határértékét, és ezzel bővíti a felvásárolható gabona mennyiségét. Ugyanis a magántermelők által termelt gabona nagy része a határérték feletti mennyiségben fuzáriummal fertőzött, s így nem kerülhetne kereskedelmi forgalomba. A fuzárium gombafertőzés által termelt toxin sok kellemetlenséget, betegséget okozhat mind a humánfelhasználásban, mind a takarmányozásban. A szabvány megváltoztatása, amely szabályozza az egyes gabonafajtákban megengedett fertőzés mértékét, közvetlenül veszélyeztetheti a fogyasztók egészségi állapotát is. Köztudott, hogy Magyarország élen jár a daganatos megbetegedések világstatisztikájában. Az már sajnos nem köztudott, hogy hátul kullogunk a mezőgazdasági termékek minőségvizsgálatában. Bárki, aki rendelkezik földdel, termelhet mezőgazdasági árut, de föld nélkül is hizlalhat sertést vagy nevelhet más állatot. Anélkül, hogy a szükséges szaktudását, az általa alkalmazott technológiákat bárki is számon kérné vagy ellenőrizné. A végtermékek közel 30-40 százaléka saját fogyasztásra kerül, vagy kéz alatt, feketén értékesítik. A felhasznált műtrágyák, mérgek és takarmányok használatát, összetételét semmivel sem kell bizonyítani. Sokszor felmerült az elmúlt években, hogy a szabadság és a szabadosság nem azonos. Vajon az FVM mint a polgári érdekek érvényesítője a mezőgazdaságban, miért nem a szabványok megszigorításában, minőség-ellenőrző rendszerek bevezetésében és a szakmai tudás elismertetésében érdekelt. Autót is csak jogosítvánnyal lehet vezetni, ez társadalmilag elfogadott. A mezőgazdasági termeléshez, amely veszélyesebb, mint az autóvezetés, nem kell jogosítvány. Vajon hogyan nézne ki Budapest közlekedése, ha a vezetni nem tudó sofőrökhöz igazítanák a közúti közlekedés szabályait? Biztonságos lenne a közlekedés? Mind az ország egészségi állapota, mind a kereskedelmi szempontok azt támasztják alá, hogy ellenőrzött technológiákat és alapanyagokat felhasználó, szakmai tudással rendelkező, ellenőrizhető termelők árui kerüljenek minőség-ellenőrzéssel védett kereskedelmi forgalomba. Az ország nem engedheti meg, hogy a mezőgazdasági termékek minősége károsítsa a polgárok egészségét. A magyar mezőgazdaságban az elmúlt nyolc évben sokan és sokféle módszerrel kívántak "rendet" tenni. Ezek a "rendek" szűk csoportok rendjei voltak. Ebben a folyamatban változás szükséges. A minőség oldaláról alighanem szektor- és tulajdonsemlegesen lehetne rendet tenni a mezőgazdaságban. Aki részt kíván venni a minőségi termelésben, annak szükséges az elinduláshoz támogatást nyújtani, de aki csak minőségen aluli termékétől akar megszabadulni, és nem vállal semmit annak érdekében, hogy jövőre ne ugyanolyat termeljen, annak az adófizető polgárok forintjaiból nem szabadna részesednie.

Csütörtöktől C kategória is létezik a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacán, bár értékpapírok ebben az osztályban még nem forognak. Az új tőzsdeszabályzat szerint az A kategóriába kerülés feltételei: 10 milliárd forintos tőkekibocsátás, 25 százalékos közkézhányad, 1000 tulajdonos, 3 éves magyar és nemzetközi szabályok szerinti auditált mérleg, valamint a kibocsátó cég utolsó évének nyereségesnek kell lennie. A B kategóriában forgó részvényeknek 1 milliárd forintos tőkekibocsátással, 10 százalékos közkézhányaddal és 3 éves auditált mérleggel kell rendelkezniük. Az új C kategória sokkal könnyebb feltételeket szab: 100 millió forintos tőkekibocsátás, 25 tulajdonos és egyéves auditált mérleg. A Budapesti Értéktőzsde azt reméli, hogy az új kategóriával jelentősen megnő a tőzsdén forgó részvények száma. Brókerek véleménye szerint az év végéig a tőzsdekényszer miatt több cég is kéri majd felvételét a C kategóriába.